Art Moziműsor

Art Moziműsor

  Az időtöltésre a filmnézés mindig is nagyon jó választás, hiszen pihentető, de mégis aktív és ha egy tényleg igazán jó filmet választunk, akkor utána is foglalkoztatni fog.

Ha az ember mozizásra szánja el magát, akkor mindenképpen tudnia kell a következőt. Négy féle film létezik.  Azok a filmek, amelyeket moziban kell megnézni, azok a filmek, amelyeket ráér megnézni letöltve, azok a filmek, amelyeket előbb vagy utóbb elég megnézni a tévében, és persze azok a filmek, amelyeket sehol, semmikor és egyáltalán nem érdemes megnézni.

Budapesten számtalan lehetőségünk akad arra, hogy beüljünk egy izgalmas mozi filmre, hiszen rengeteg mozi közül válogathatunk. Nincs ember, aki ne találná meg a kedvencét a fővárosban. Na de miben merül ki az, hogy milyen egy jó mozi? Egy jó mozinak igencsak fontos érdeke az, hogy a műsorát úgy állítsa össze, hogy a közönség ott tartózkodását kellemessé tegye. Téves volna az a felfogás, hogy elégséges, ha a mozis a nézőnek kellemes ülőhelyet nyújt és a képeket egyszerűen minden kapcsolat nélkül lepergeti, mert ez által a nézők legfontosabb érdekeltsége nem jelenne meg.

Számomra az is nagyon fontos, hogy reálisak legyenek az árak, de szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Jól van, nyilván a popcorn és az üdítő sokkal drágább lesz, mintha a boltba vennék, de azért itt is léteznek túlzások.

Az Art Mozi műsorán most rengeteg érdekesebbnél érdekesebb filmet találhatunk, többek között A hőlégballon, A kedvenc, A vörös ügynök, Alelnök, Anyák napja, Bazi nagy francia lagzik 2, Apró mesék, Colette és még rengeteg más.

Amit megemlítenék az a Vörös ügynök, ami rendkívül érdekes és romantikus, ezért mindenképp érdemes rá jegyet váltani. A nyugdíjas könyvtárosnő, Joan Stanley (Judi Dench) az újságokból értesül régi barátja haláláról, akit korábban a szovjeteknek való kémkedéssel vádoltak meg. Nem sokkal később az ő ajtaján is kopogtat az MI5, a nyomozás során ugyanis rá nézve terhelő bizonyítékok kerülnek elő. A vád 27 rendbeli hivatali titoksértés és hazaárulás. Joan vallomásában elmeséli életének történetét és közben következetesen tagadja bűnösségét. A harmincas években Cambridge-be megy fizikát tanulni, ahol kiváló eredménnyel végez és hamarosan a brit atomprogramban találja magát. Tudósként vegyes érzelemmel fogadja a nukleáris energia hadászati célokra történő alkalmazását. A háborút megnyerik, de Hirosima és Nagaszaki városok pusztulása elborzasztja. Még az egyetemen ismerkedik meg baloldali érzelmű diákokkal – az egyikükbe szerelmes is lesz -, majd amikor a Szovjetunió szövetségesből ellenséggé válik, meghozza a nehéz döntést.

A nő 1937-es beszervezésétől kezdődően 40 éven keresztül látta el információkkal a szovjeteket, egy 1992-ben disszidál KGB ügynök buktatta le. Vallomásában többször utalt rá, hogy soha nem a pénz motiválta, idős korára való tekintettel nem ítélték el. Ahogy Joan a nála sokkal fiatalabb kihallgatóinak meséli, akkoriban minden más volt. És valóban, a fasizmus legyőzése érdekében létrejött kényszerű szövetség leginkább a versengésről, az egymás előtti titkolózásról szólt. A második világháború még le sem zárult, de már mindenki az azt követő időszakra készült, a világ újrafelosztására és az ideológiák ütköztetésére. Érdekes momentum a kor, amiben járunk. Joan egy férfiak uralta világban teszi mindezt, ahol briliáns elméjű fizikusként is naponta szembesülnie kell azzal, hogy a legtöbben titkárnőnek nézik, aki felteszi forrni a teavizet. Ahogy szerelmének unokatestvére, egyben legkedvesebb barátnője mondja, ugyan ki gyanakodna ránk, hiszen nők vagyunk.

Amit még ajánlanék, az a Hőlégballon. 1982-ben már feldolgozták a történetet, amit akkor a Disney legkomolyabb filmjének tartottak. A komikusként is ismert német filmes humorosan, de kellő tisztelettel nyúlt hozzá a témához, ami gyerekkora óta foglalkoztatta. Üdvözlendő, hogy az atmoszféra megidézése során a ’70-es évek Kelet-Európája közhelyek, sztereotípiák nélkül köszön vissza, a szereplők hús-vér emberek, nem karikatúrák. Az izgalmas moziban sikerült kompromisszumot kötni, a kort hűen megidézve csak a legszükségesebb mértékben érintik a politikát, inkább a kalandra koncentrálnak, így családi, iskolai programnak is jó választás. A kettéosztott Németország keleti feléből ezrek próbáltak meg átszökni Nyugatra. 1979-ben a Strelzyk és a Wetzel család egy általuk tervezett és készített hőlégballonnal tette meg ezt. Az első kísérlet balul végződött, de ez nem szegte kedvük, pedig a titkos rendőrséget is megkapták a nyakukba. Érdekes, megdöbbentő, elgondolkodtató. Ajánlom tényleg mindenkinek.

És végül, érdekes lehet még a Colette. A 20. század hajnalán Colette, a fiatal vidéki lány hozzámegy egy sikeres párizsi íróhoz. Colette megbabonázva tapasztalja meg az eleven párizsi életet, valamint a főváros szellemi és kulturális pezsgését. Férje rövidesen meggyőzi, hogy legyen a szellemírója, azaz a férfi nevében jelentesse meg életrajzi ihletésű történeteit. A vidéki lányról szóló, humoros könyv országos szenzációt arat, bestseller lesz és a kulturális élet egyik legfőbb beszéd témájává válik. A sikerek hamarosan a női egyenjogúsági mozgalom egyik úttörőjévé emelik Colette-et, aki szeretne kilépni férje árnyékából, s nemcsak a társadalmi konvenciókkal száll szembe, de forradalmasítja az irodalmat, a divatot és a nemi szerepeket is.

  Irány az Art mozi, jó szórakozást mindenkinek.